Elveszett lovagkor
Ha megkérdezné valaki, hogy milyen korszakba mennék vissza akkor nagy valószínűséggel a lovagkort választanám. Oka meglehetősen egyszerű. A nők gyönyörű ruhákban jártak, s bár helyzetük nagyban függött rangjuktól, sokkal nagyobb becsben tartották akkor a nő legfontosabb értékét- a szívét.
A kisfiúk arról álmodtak, hogy egyszer hős lovaggá ütik őket és elnyerik egy gyönyörű nő kegyét. Álmukért pedig kisgyerek koruktól küzdöttek... mígnem elsajátították az összes lovagi erényt és megkapták a kitüntetést.
Mi lett ma ezekből a lovagi erényekből? Maradt egyáltalán valami???
Lássuk csak:
BÁTORSÁG... azt kell, hogy mondjam, hogy változó. Néhányan bátrak és kiállnak magukért- ők általában el is érik céljukat, s vannak akik bátortalanok és ők még az esélyt sem adják meg maguknak. Személy szerint nálam helyzetfüggő, hogy bátor vagyok-e... ha nagy a tét akkor kevésbé-bár mostanában gyakran éreztem, hogy nincs veszteni valóm és inkább megpróbálok mindent, minthogy később azon rágódjak mi lett volna ha... A férfiaknál azt lehet megfigyelni, hogy egy kevésbé megnyerő külsejű férfi is igen könnyen eladhatja magát (nem is akármilyen nőnek) ha van mersze és kiáll magáért. Persze mindig ott a bukás lehetősége, de a lehetőség azért van, hogy éljünk vele. ;)
A második erény az IGAZSÁGOSSÁG...ez nagyon szubjektív, hogy kinek mi az igazságos...azt gondolom erre kár szavakat fecsérelni, hiszen mindenki a maga igazáért küzd. Az egyetlen fontos dolog, hogy soha ne felejtsük el egy kicsit a másik szemével is nézni az adott helyzetet- ez nagyban hozzájárulhat egy mindenki számára kedvező állapot eléréséhez, egy kompromisszumhoz.
Ezt követően sorba jönnek olyan erények amelyek szerintem kevésbé fontosak egy kapcsolatban, mint például az irgalom vagy a hit vagy a nagylelkűség... ezek az élet egész más terén bontakozhatnak ki...talán most nem is foglalkoznék velük. Térjünk inkább rá a REMÉNYre. A REMÉNY szerintem az egyik legszebb magyar szó. Egy csoporttársam egyik órán azt mondta, hogy számára ez egy abszolút negatív jelentéstartalommal bíró kifejezés. Én imádom ezt a szót, engem erővel tölt fel. Nekem teljesen pozitív élményt ad. A remény egy olyan kis pici fény ami mutatja az utat a célod felé egy végtelennek tűnő sötét labirintusban. A férfiak szerintem legalább ugyan annyiszor remélnek mint a nők, csak talán nem szeretnek. A remény az olyan esetlen...vagy bejön vagy nem. Olyan nőknek való dolog... :)
ERŐ: hát ez az ami minden férfinak talán a legfontosabb manapság. Hogy "legyen helyén az az izom", hogy tudjon valamit mutatni a nőnek, a barátoknak, önmagának. De miért? Önbizalom? Bizonyítás? Valami ilyesmi bújhat a háttérben. Régebben a gyengék védelmezése volt az elsődleges indok...ma már nem erről van szó. Persze nem utolsó szempont hogy valaki meg tudja e védni a szeretteit adott esetben a barátnőjét valaki(k)től...de azért itt többről van szó. Lehet, hogy sok férfi attól érzi magát igazán vonzónak és akkor érez magában kellő önbizalmat ha elégedett a testével. Hát azt hiszem ezt mi nők nem bánjuk... ;P És ami minket illet-és ami engem illet erősnek nem mondanám magam. :) Legalábbis fizikailag nem... :) De azért vannak nők akik mindent megtesznek hogy ringbe szálljanak hím társaikkal. :D
Még egy erény és befejeztem mára... HŰSÉG. Na ez az aminek bőven híján vagyunk manapság. Akár nőket- akár férfiakat vizsgálunk. A hűtlenség mindenhova belopta magát...kapcsolatokba, barátságokba, házasságba...mindenhol ott van. De mi váltja ki? Meggyőződésem hogy az elégedetlenség az ok. Ha valaki hűtlen valamihez vagy valakihez az azt jelenti hogy nem kapja meg azt amire valójában vágyik ezért másban keresi azt. Persze egyszerűbb lenne olyankor kilépni a jelenlegi helyzetből és szabadon keresgélni a jót- de ez az életben nem ilyen könnyen kivitelezhető. S persze olyan helyzetek is vannak amikor nem gondolkodunk azon hogy a másiknak mégis mi lenne a jó...A kérdés csak az: Ki a fontosabb a másik ember vagy Mi magunk??
A kisfiúk arról álmodtak, hogy egyszer hős lovaggá ütik őket és elnyerik egy gyönyörű nő kegyét. Álmukért pedig kisgyerek koruktól küzdöttek... mígnem elsajátították az összes lovagi erényt és megkapták a kitüntetést.
Mi lett ma ezekből a lovagi erényekből? Maradt egyáltalán valami???
Lássuk csak:
BÁTORSÁG... azt kell, hogy mondjam, hogy változó. Néhányan bátrak és kiállnak magukért- ők általában el is érik céljukat, s vannak akik bátortalanok és ők még az esélyt sem adják meg maguknak. Személy szerint nálam helyzetfüggő, hogy bátor vagyok-e... ha nagy a tét akkor kevésbé-bár mostanában gyakran éreztem, hogy nincs veszteni valóm és inkább megpróbálok mindent, minthogy később azon rágódjak mi lett volna ha... A férfiaknál azt lehet megfigyelni, hogy egy kevésbé megnyerő külsejű férfi is igen könnyen eladhatja magát (nem is akármilyen nőnek) ha van mersze és kiáll magáért. Persze mindig ott a bukás lehetősége, de a lehetőség azért van, hogy éljünk vele. ;)A második erény az IGAZSÁGOSSÁG...ez nagyon szubjektív, hogy kinek mi az igazságos...azt gondolom erre kár szavakat fecsérelni, hiszen mindenki a maga igazáért küzd. Az egyetlen fontos dolog, hogy soha ne felejtsük el egy kicsit a másik szemével is nézni az adott helyzetet- ez nagyban hozzájárulhat egy mindenki számára kedvező állapot eléréséhez, egy kompromisszumhoz.
Ezt követően sorba jönnek olyan erények amelyek szerintem kevésbé fontosak egy kapcsolatban, mint például az irgalom vagy a hit vagy a nagylelkűség... ezek az élet egész más terén bontakozhatnak ki...talán most nem is foglalkoznék velük. Térjünk inkább rá a REMÉNYre. A REMÉNY szerintem az egyik legszebb magyar szó. Egy csoporttársam egyik órán azt mondta, hogy számára ez egy abszolút negatív jelentéstartalommal bíró kifejezés. Én imádom ezt a szót, engem erővel tölt fel. Nekem teljesen pozitív élményt ad. A remény egy olyan kis pici fény ami mutatja az utat a célod felé egy végtelennek tűnő sötét labirintusban. A férfiak szerintem legalább ugyan annyiszor remélnek mint a nők, csak talán nem szeretnek. A remény az olyan esetlen...vagy bejön vagy nem. Olyan nőknek való dolog... :)
ERŐ: hát ez az ami minden férfinak talán a legfontosabb manapság. Hogy "legyen helyén az az izom", hogy tudjon valamit mutatni a nőnek, a barátoknak, önmagának. De miért? Önbizalom? Bizonyítás? Valami ilyesmi bújhat a háttérben. Régebben a gyengék védelmezése volt az elsődleges indok...ma már nem erről van szó. Persze nem utolsó szempont hogy valaki meg tudja e védni a szeretteit adott esetben a barátnőjét valaki(k)től...de azért itt többről van szó. Lehet, hogy sok férfi attól érzi magát igazán vonzónak és akkor érez magában kellő önbizalmat ha elégedett a testével. Hát azt hiszem ezt mi nők nem bánjuk... ;P És ami minket illet-és ami engem illet erősnek nem mondanám magam. :) Legalábbis fizikailag nem... :) De azért vannak nők akik mindent megtesznek hogy ringbe szálljanak hím társaikkal. :D
Még egy erény és befejeztem mára... HŰSÉG. Na ez az aminek bőven híján vagyunk manapság. Akár nőket- akár férfiakat vizsgálunk. A hűtlenség mindenhova belopta magát...kapcsolatokba, barátságokba, házasságba...mindenhol ott van. De mi váltja ki? Meggyőződésem hogy az elégedetlenség az ok. Ha valaki hűtlen valamihez vagy valakihez az azt jelenti hogy nem kapja meg azt amire valójában vágyik ezért másban keresi azt. Persze egyszerűbb lenne olyankor kilépni a jelenlegi helyzetből és szabadon keresgélni a jót- de ez az életben nem ilyen könnyen kivitelezhető. S persze olyan helyzetek is vannak amikor nem gondolkodunk azon hogy a másiknak mégis mi lenne a jó...A kérdés csak az: Ki a fontosabb a másik ember vagy Mi magunk??
