A Magányról
A legrosszabb dolog, amitől valójában mindig is féltem az, hogy egyedül kell leélnem az életemet. Ennél rosszabb érzés szerintem nincs. Amikor teljesen egyedül vagyok és mindenki olyan távolinak tűnik. Amikor úgy érzem hogy háttal vagyok a világnak...vagy a világ van háttal nekem. A Magány-mint olyan, eléggé személyfüggő. Épp ezért számos megközelítését vizsgálhatjuk. Lehet valaki azért magányos mert csalódott- mert elhagyta valaki. (szerelem szülők, barátok) De az is Magányos akinek sohasem volt senkije. Hogy melyik a rosszabb, nos talán annak rosszabb aki elveszít, hisz az tudja milyen ha VAN valaki mellette.
Na de mi is maga a magány?? A magány az egyedüllét??
Amikor valakinek azt mondom, hogy magányosnak érzem magam, mindig az a válasz érkezik, hogy "De hisz nem vagy EGYEDÜL! Ott vannak a barátaid akik szeretnek, a szüleid akik érted élnek, a tesód, a nagyszüleid stb.. " Nah igen. Ezek szerint a magány és az egyedüllét nem is ugyan az, hiszen olyan ember is lehet magányos aki körül "több százan" vannak.
A magány nem érzékelhető, nem látható kívülről- annál sokkal beljebb rejtőzik. Valahol a lelkünk mélyén.
Feltehetjük magunknak a kérdést: Van-e olyan ember az életünkben akivel nem tudjuk egymást nélkülözni? Aki nélkül hasznavehetetlenek vagyunk??
Akinek van egy az már szerencsés ember. Akinek több is van az igazán boldog lehet. (Itt most nem több pasira vagy csajra gondolok, hanem igaz barátokra-akik nélkül nem tudnál teljes életet élni stb..)
Erről beszélgettem Kingával is, s akkor jutott eszembe a hasonlat: LAKAT és KULCS
Mindkettőnek fontos funkciója van. A LAKAT a saját személyünket védi. A KULCSOK más emberek lakatjait nyithatják ki. Kulcsok a bizalomhoz, a barátsághoz, a szerelemhez stb. Ha két ember sikeresen kinyitja egymás lakatját az az igaz szerelem kezdete lehet.
Jelen esetben a Magányra vonatkoztatva a lakatos metaforát...a Magány talán olyan lehet mint egy lakat a kulcsa nélkül és egy kulcs ami nem találja a saját zárát.
Mostanság én is így érzem...sőt még tetőzöm is a helyzetet, hiszen amikor közeleg egy kulcs, még csak esélyt sem nyújtok neki hogy kinyissa a lakatot. Biztosan nincs jól ez így, viszont a magányos időszakot fel lehet használni nagyon sok mindenre.
Például saját magunkra fordíthatjuk az időnket. ;)
Címkék: Életem történései
Legolvasottabb iromány
-
A Magányról A legrosszabb dolog, amitől valójában mindig is féltem az, hogy egyedül kell leélnem az életemet. Ennél rosszabb érzés szerintem...
-
Készül az új dizájn... :D Köszi Istee... :) Asszem ez sok almáspitébe fog kerülni... :D :P
-
Elveszett lovagkor Ha megkérdezné valaki, hogy milyen korszakba mennék vissza akkor nagy valószínűséggel a lovagkort választanám. Oka megleh...
-
"... a hős szerelmes távozik, most véget ér a színdarab..." Amikor egy kapcsolatnak vége szakad az egyik félnek sem könnyű...felté...
-
Barátokról Nr.1. Sokat gondolkoztam, hogy ki legyen az első barát akiről írok. Ilyenkor amikor végigfuttatom az élményeimet, rájövök, hogy a...
-
EGY FIÚ üzenete: *pusz *kaparlak xd Melcsy üzenete: *csak kaparnál *:P EGY FIÚ üzenete: *hehehhe na iet se mondtal meg soha xd *nem...
-
Már megint eltűntem pár hétre...ne haragudjatok, de az előző bejegyzésem után nem nagyon éreztem azt hogy van még mit írnom. Most hogy eltel...
-
Végre befejeztem a vizsgákat...több-kevesebb sikerrel... az átlagom sokkal jobb lett mint első félévben, azonban egy tárgyam nem lett meg.....
-
Barátokról Nr.2 Hétköznapias, már-már szürke bejegyzéseimet egy nem hétköznapi ismeretség bemutatásával folytatnám... Az illető akiről most ...
-
Kukk Mindenki!:) Annyi minden történt velem a hét második felében hogy nem is tudom hogy most összességében pozitív vagy negatív élményekkel...